"Az eddigi legerősebb bizonyíték a marsi életre" - írja beszámolójában a Telegraph című brit lap. A NASA és a Space.com már óvatosabban fogalmaz, de a McLaughlin-kráterhez kapcsolódó, most bejelentett felfedezés valóban izgalmas.

A McLaughlin-kráter átmérője 92 kilométer, mélysége 2,2 kilométer. A kráter aljzatán lapos, rétegzett kőzetek települnek. A most közölt mérési eredmények szerint ezek a kőzetek olyan karbonát- és agyagásványokat tartalmaznak, amelyek vizes környezetben keletkeztek. Ennek alapján a krátert egykor tó töltötte ki.

A képet az MRO HiRISE kamerája készítette a McLaughlin-kráter aljzatáról. A rétegzett kőzetek olyan karbonát- és agyagásványokat tartalmaznak, amelyek vizes környezetben keletkeztek

Hasonló eredmények már régóta vannak a Marsról. Az érdekes most az, hogy a McLaughlin-kráterbe nem torkollanak nagy folyóvölgyek, azaz az egykori tó vize nem befolyó vízből táplálkozott. Ehelyett felszín alatti vizek táplálták a tavat. Ezt a tó fekvése is elősegítette, mert egy több száz méter hosszú, lejtős terület végén helyezkedik el (az Arabia Terra nevű terület nyugati oldalán).

A kutatók szerint ez az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy egy tó vizében keletkeztek ilyen ásványok, és nem máshonnan mosódtak be a tó területére. A kráterfal belsején lefutó kisebb völgyek egy bizonyos szinten elvégződnek - valószínűleg ez jelzi a tó vizének egykori magasságát.

Az új eredményt közlő kutatók szerint mind a tó vize, mind a kráter alatti zóna olyan nedves környezet lehetett, amely egykori élőhelyként jön számításba. Korábbi megfigyelések is utalnak arra, hogy a mélyből - például egy meteorit becsapódása miatt - a felszínre került kőzetek korábban, még a felszín alatt úgy módosultak a Mars múltjában, ami felszín alatti víz jelenlétére utal..

Számos kutató szerint még ma is létezhetnek olyan felszín alatti területek a Marson, ahol legalább időszakosan folyékony víz fordul elő. Ezek akár ma is elszigetelt élőhelyeket jelenthetnek (a Mars felszínén ma nem lehetséges az élet). Az utóbbi években kiderült, hogy a Föld kérgében is hatalmas mennyiségű biomassza található, főleg különleges viszonyokhoz alkalmazkodott egysejtűek formájában.

A mostani felfedezést bejelentő kutatók szerint a Marson most a földihez hasonló felszín alatti viszonyokra találtak erős bizonyítékot, így "nagyon közel lehetnek" a marsi - vagy egykori marsi - élet felfedezéséhez. Másrészt azért is érdemes lenne ilyen területeket kutatni a Marson, mert ezek információt nyújthatnak arról, hogyan alakult ki az élet a Földön. Az abból a korszakból származó - 3,5-4 milliárd éves - kőzetek ugyanis már rég megsemmisültek saját bolygónkon.

Az adatokat a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondájának színképelemző műszere (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars, CRISM) rögzítette. A részletes eredmények a Nature Geoscience online kiadásában jelentek meg.

Forrás: Origo.hu